Ne felejtsd el, hol vagy!

Itt nemcsak a répatorta,

a kertben szedett narancs,

a csicseriborsó-konzerv

vesz körül. Itt éjszaka

olyan sötét van, hogy

belóg a szobába a tejút.

Reggel fehér a szőnyeg.

Ne felejtsd el, hol vagy!

A citromliget talaja

köves. A leégett erdő

már újra zöld. A félelem

a Magasságostól, egy

slaug a kertben nem

állnak össze világgá.

Az öröm a Magasságosnak,

a narancsfák kis mindensége,

egy szúnyogcsípés most

mégis világnak látszik.

A látszat valóságot

takar. A takaró áttetsző.

Belelátok magamba.

Ahogy a Magasságosba lát,

aki éjjel az égre néz.

A szökőév feladja magát

A ház, ahol – hm – különös

dolgok történtek velem

öt éve: száz éve és ötszáz

éve kolostor volt.

Történtek? Igen, mert csak

feküdnöm kellett és

vitt egy szekér, egy énekszó,

egy irány. Velem? Nem

tudom, milyen sűrűn

történik ilyesmi mással,

nekem negyven évet

kellett várnom rá,

és hívni, hívni, hívni.

Aztán visszatértem,

és nem voltam biztos benne,

mi a teendőm. Hogy ez

túlmutat-e a nekem fontos

dolgokon? És a nekem

fontos dolgok mennyire

mutatnak túl rajtam?

A jelen hat-e a múltra?

Van olyan év, ami 500 napig tart,

de van, ami 100-ig is alig.

A védekező

Isten jósága ellen nem lehet

védekezni. Vihart küld,

ha kell. Cethalat küld, ha

kell. Belső vihar, ami

elől nem menekülhetsz.

Belső sötét, ami álmában

mindenkire ráborul, de

a védekező fölül nem

vonul le ébredéskor,

nem alva-, túlvilágva-

járó lesz, és valótlannak

látja a királyi világot.

Püspökkenyérbe harap,

ha fél. A királyi világ.

Az ismeretlen szerzetes

világa ellen nem lehet

védekezni. Ott a csecsemő

érzékszervei – ahogy

becsukódnak a túlvilágra –

stigmák. A halandóság

karjába veszi az alvót, és sír,

mint egy megszomorodott anya.

Isten ellen lehet-e jónak lenni?

A feladat súlya

A szent, ahol tud, segít. Alumínium

ereklyékbe telepszik. Műkő

szobrocskákba. És újra

és újra eladja magát.

Vagyis a kegyszerárus

adja el, neki meg nincs

kifogása. Imád ismeretlen

lakásokba kerülni,

pár óra alatt érti

a viszonyokat. A

veszekedők hangját

lehalkítja. A gyerekek

csínyeit helyrebillenti.

Az árat, amibe került,

visszacsempészi a

konyhafiókba, vagy

manapság egyszerűen

a bankszámlára. Tudni

kell eladni magunk.

Tudni kell abból

szabadulni. Nincsen

hamis ereklye. A bajok

közé bármi beékelődhet.